Együtt legyőzni az akadályokat www.pwc.com/hu/ceosurvey 2. Magyarországi

Együtt legyőzni
az akadályokat
2. Magyarországi
Vezérigazgató
Felmérés
2013. március 6.
www.pwc.com/hu/ceosurvey
Az ügyfél befolyása
a vállalatom működésére:
Magyarországon
97%
Világszerte
82%
Tartalom
1. Világszerte csökkenő
optimizmus, nagyobb fókusz
a meglévő piacokon
8
2. Borúsak a hazai kilátások,
előtérben a legfontosabb
stakeholderek
10
3. Együttműködésben
a kormányzattal
12
4. Fókuszban az ügyfél
15
A humántőke-hiány
továbbra is globális,
nem hazai probléma
17
5. Rugalmas vezető –
adaptív, rugalmas szervezet 18
6. Milyen az ideális vezető
2013-ban?
21
7. Zárógondolatok
a magyarországi
vezérigazgatóktól
22
A felmérés módszertanáról
23
Együtt legyőzni az akadályokat
3
A felmérésről
A PwC, a világ vezető pénzügyi tanácsadó cége idén második
alkalommal készítette el Magyarországi Vezérigazgató Felmérését,
amelyben hét iparágból idén már több mint 170 hazai nagyvállalat
vett részt. A kutatás során a PwC munkatársai 2012 októbere és
decembere között személyesen keresték meg a vezérigazgatókat,
hogy a hazai gazdaság legjelentősebb iparági képviselőinek
véleményét, az őket foglalkoztató kérdéseket és a jövőre vonatkozó
főbb terveiket összegezhessék.
Felmérésünket a PwC idén 16. alkalommal kiadott Globális
Vezérigazgató Felmérésének1 mintájára készítettük el, amely
68 ország 1330 vállalatvezetőjének megkérdezésével mutatja
be, miként vélekednek a vezérigazgatók a jelenlegi gazdasági
környezet kihívásairól és a jövőbeni növekedési lehetőségekről
világszerte.
Jelen tanulmányunkban nemcsak a magyarországi, hanem
a globális felmérés eredményeit is ismertetjük, hogy teljes
képet adhassunk arról, miben látják a növekedés lehetőségét a
piacvezető vállalatok első számú döntéshozói itthon és világszerte.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani
annak a több mint 170 vezérigazgatónak,
akik részt vettek a második Magyarországi
Vezérigazgató Felmérésben, és megosztották
velünk véleményüket. Célunk, hogy
felmérésünkkel hagyományt teremtsünk, és
évről évre átfogó képet nyújtsunk a globális
és hazai gazdasági kilátásokról, ahogy
azt a magyarországi vállalatvezetők látják.
1 http://www.pwc.com/ceosurvey
Együtt legyőzni az akadályokat
5
Nagy örömünkre szolgál, hogy idén második
alkalommal készítethettük el a Magyar­
országi Vezérigazgató Felmérést, mely során
a legnagyobb befolyással rendelkező vállalatvezetők véleményét térképeztük fel. Az első
felmérésből levont tanulságok és következtetések után talán nem vagyok egyedül,
aki komoly várakozásokkal viseltetett
a 2013-as eredmények iránt.
83%
85%
Magyarországon
Világszerte
A kormány és a szabályozó hatóságok
befolyásolják vállalatom működését
A hazai válaszok rámutattak: a vezérigazga- – a kormányzat és az ügyfelek – nemzetközi
tók kis mértékben ugyan, de bizakodóbbak
és hazai szinten is előkelő helyet foglalnak
a tavalyinál, ha az egyéves növekedési
el a vezérigazgatók napirendjén, mint azon
kilátásaikról van szó. A nemzetközi hangulat, szereplők, akik a legnagyobb befolyással
minimálisan ugyan, de keserűbb ebből
vannak vállalatuk működésére. Ezenfelül a
a szempontból az egy évvel korábbihoz
vezetői stílus, a szervezet alakítása a gyorsan
képest, de még így is pozitívabb összképet
változó igényekhez és körülményekhez a komutat a hazai átlagnál.
rábbiakhoz képest szintén nagy hangsúllyal
van jelen a döntéshozók fejében.
Egy gazdaságilag nehéz és kiszámíthatatlan
évtizedet tudhatunk a hátunk mögött, amely
A vezérigazgatókkal folytatott beszélgetésorán azok a kockázatok, amikkel korábban
sek sok kérdésre választ adtak, de legalább
nem is számoltunk, mára teljesen általánosugyanennyit fel is vetettek. Elemzésünkben
sá váltak. Mégis, mire összpontosítják figyelátfogó képet igyekszünk nyújtani a meg­
müket a cégvezetők világszerte a „biztos
fogalmazott tanulságokról, a jelenlegi
bizonytalanság” korában? Az interjúk során
helyzetről, a jövőbeni kilátásokról, és ahogy
a vállalatok első számú vezetői három terüaz első alkalommal, idén is bízunk benne,
letet emeltek ki, melyeknek különös figyelmet
hogy a magyar gazdaság és üzleti élet minél
kívánnak szentelni a következő időszakban:
több szereplőjének segítséget, támpontot
ez a kormányzat, az ügyfelek, illetve saját
tudunk nyújtani kiadványunkkal.
vezetői gyakorlatuk, amellyel biztosítják
cégük helytállását a jelenlegi gazdasági körNick Kós,
nyezetben. A két kiemelt stakeholder-csoport
a PwC Magyarország vezérigazgatója
Az idén 111 éves Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövetségének alapítása
óta az egyik fő célja, hogy a hazai vállalatok érdekeit képviselje. Tevékenységünk sikere érdekében fontos ismernünk, hogyan
vélekednek a hazai gazdaság helyzetéről
és vállalkozásaik kilátásairól a legbefolyásosabb hazai cégvezetők. A tavalyi évben
éppen ezért örömmel vettünk részt az első
Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben, és a pozitív tapasztalatok okán
az MGYOSZ természetesen az idei évben is
folytatta az együttműködést a PwC szakmai partnereként.
Meggyőződésünk, hogy a magyar
gazdaság sikere érdekében továbbra is
együttműködésre, kiszámítható partneri
viszonyok kialakítására és ápolására van
szükség. Az idei felmérés egyik legfontosabb következtetése éppen az, hogy a bizalom helyreállítása elengedhetetlen minden
szinten, a magánszektorral is.
Az eredmények is rámutattak: a vállalatvezetők számára a piaccsökkenés mellett
a kiszámíthatatlan környezet okozza a
legnagyobb problémát, amit elsősorban
a jogszabályi változások és az adóváltozások terén érzékelnek. A másik komoly
gazdasági kihívás a finanszírozás.
A hitelkínálat szűkülése egyre nagyobb
problémát okoz a hazai vállalkozások
számára: a bankok érthető módon egyre
szigorúbb hitel-kihelyezési elvek mentén
működnek, így a kockázatosabb beruházások finanszírozása egyre nehezebb
feladat. Mindezt az MGYOSZ szerint az
uniós források hatékonyabb allokálásával
és a kockázatitőke-befektetések ösztönzésével lehetne áthidalni.
Az MGYOSZ természetesen az elkövetkező
időszakban is – legyen szó kormányzati,
ágazati vagy országos érdekképviseleti
egyeztetésekről – konstruktívan, partneri
viszonyok kialakítása mentén kívánja
a hazai vállalkozások érdekeit képviselni.
Ezen érdekek feltérképezésében, a jelenleginél is alaposabb megismerésében lehet
nagy segítség a második alkalommal
elkészült Magyarországi Vezérigazgató
Felmérés.
Dr. Futó Péter,
az MGYOSZ elnöke
Együtt legyőzni az akadályokat
7
„Határozottan állítom, hogy amennyire túlértékelt volt Kelet-Európa
a 2008-ban kezdődő válság előtt, annyira alulértékelt most. Középtávon
ennek a térségnek a gazdasági növekedése meg fogja haladni az európai
átlagot, bár elsősorban nem hazánk esetében.”
Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója
2–3. ábra – ...mint a gazdaság fellendülésében
A magyarországi vezérigazgatók szerint
Kérdés:
Mit gondol, a magyar
gazdaság növekedni,
stagnálni vagy hanyatlani fog
a következő 12 hónapban?
Nő
5%
Nem változik
39%
Csökken
51%
„Úgy vélem, a holnap nyertesei
azok a cégek lesznek, amelyek
képesek alkalmazkodni a folyton
változó környezethez a jövőbeli
növekedés érdekében.”
Paolo Maria Tafuri, a Danone Kft.
ügyvezető igazgatója
A globális vezérigazgatók szerint
Kérdés:
Mit gondol, a globális
gazdaság növekedni,
stagnálni vagy hanyatlani fog
a következő 12 hónapban?
1. Világszerte csökkenő optimizmus,
nagyobb fókusz a meglévő piacokon
Ahogy az már a tavalyi felmérés eredményeiből is világossá vált, az elmúlt évtized
során oly mértékű bizonytalanság lett úrrá
a globális gazdaságon, melynek hatására az
egyetlen biztos tényezővé a kiszámíthatatlanság vált. Ezzel párhuzamosan évről évre
érdekes megállapítani, hogy a cégvezetők
saját cégük növekedési kilátásait kedvezőbbnek ítélik meg, mint az általános gazdaságét.
Ahogy azt az 1–3. ábra is mutatja, a vállalat
egy évre, illetve három éves idősíkra vetítve
még mindig jobb kilátásokkal bír a cégvezetők szemében, mint amilyen növekedést
saját országuktól, vagy általában a globális
gazdaságtól várnak. Mindebből arra következtethetünk, hogy a cégek első számú döntéshozói továbbra is bíznak az általuk kijelölt
stratégiai célkitűzések helyességében.
82%
Kérdés: Ön inkább bizakodó cége növekedési kilátásait illetően az elkövetkező
12 hónapot, illetve 3 évet tekintve?
60%
84%
94%
81%
83%
83%
87%
91%
Latin-Amerika
Inkább bizakodó a növekedési
kilátásokat tekintve a következő
12 hónapra vonatkozóan
8
92%
Afrika
Inkább bizakodó a növekedési kilátásokat
tekintve a következő 3 évre vonatkozóan
2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
52%
Csökken
28%
„Az EU-ban tapasztalható
gazdasági bizonytalanság komoly
kihívást jelent valamennyi
gyártóra nézve.”
És hogy mivel vértezik fel vállalataikat
a cégvezetők világszerte a „biztos bizonytalanság” korában? Elsősorban megfontolt piaci lépésekkel: a globális felmérésben a cégvezetők közel fele nyilatkozott
úgy, hogy a következő időszakban legfőképpen saját, már meglévő piacaikon próbálnak meg erősödni, növekedni. Azok
a vállalatok, melyek mégis a terjeszkedés
mellett döntöttek, a jövőbeli növekedés
legfontosabb helyszínének többségében
Kínát jelölték meg, melyet az Egyesült
Államok és Brazília követ a maga 15 százalékával (lásd 5. ábra).
Ezzel együtt a tavalyi felméréshez képest
a globális vállalatvezetők optimizmusa
valamelyest csökkent és gazdasági növekedést is csak mindössze a megkérdezettek alig egyötöde vár. Aggodalmuk nem
alaptalan: a növekedés mind a fejlett,
mind a fejlődő piacokon – például a BRICországokban – lassulni látszik, a vállalatok pedig egyre több olyan kockázattal
szembesülnek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak számukra. A globális
vezérigazgatók azonban, ha bizakodásuk
némileg csökkent is a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, összességében még
mindig pozitívabban tekintenek a jövőbe,
mint magyarországi társaik.
Ha a potenciális növekedési lehetőségeket keressük, a földrajzi terjeszkedéssel
együtt a felvásárlás, összeolvadás útján
történő bővülés is háttérbe szorulni látszik a globális szinten megkérdezetett
vezérigazgatók körében: csupán 17 százalékuk tervez ilyen jellegű lépéseket (lásd
4. ábra). Ezek megvalósulása a felmérés
szerint többségében Észak-Amerikában
és Nyugat-Európában várható, nyilvánvalóan az egyes versenytársak meggyengülésére és felvásárolhatóságára apellálva.
A megfontoltság az innováció terén is
vezérelvvé kezd válni: az ügyfelekkel
való szorosabb kapcsolat kialakítása
a világ minden táján egyre fontosabb
lesz a vezérigazgatók számára, de
emellett a termékfejlesztési folyamatok
hatékonyságának növelése is kitüntetett
figyelmet kap.
92%
97%
90%
Világszerte
Közép- és
Kelet-Európa
Nyugat-Európa
92%
Nem változik
86%
68%
Észak-Amerika
90%
Magyarországon
18%
Kenji Karato, a Bridgestone Tatabánya
Termelő Kft. ügyvezető igazgatója
1. ábra – Idén is többen bíznak vállalatuk sikerességében...
71%
Nő
Ázsiacsendes-óceáni
térség
4. ábra – A terjeszkedés helyett fókuszban a meglévő piacok
Kérdés: A következő potenciális növekedési lehetőségek közül Ön melyiket tartja a legfontosabbnak a következő 12 hónapot tekintve?
Magyarországon
Közel-Kelet
Világszerte
Új termék vagy szolgáltatás
kifejlesztése
33%
Nagyobb részesedés
a meglévő hazai piacon
32%
Nagyobb részesedés
a meglévő hazai piacon
22%
Új termék vagy szolgáltatás
kifejlesztése
25%
Új piacok (földrajzilag)
12%
17%
Nagyobb részesedés
a meglévő külföldi piacon
Nagyobb részesedés a meglévő
külföldi piacon
10%
Új stratégiai szövetség vagy
vegyesvállalat létrehozása
17%
Új tevékenység(ek) külföldi piacokon
8%
Új tevékenység(ek) hazai piacokon
5%
Együtt legyőzni az akadályokat
9
„A piaci és a világhelyzet ellenére optimista vagyok. Nyitott
szemmel, nyitott füllel kell járni, nem csak a holnapra, de
a holnaputánra is kell gondolni. Arra a vonatra próbálunk
felszállni, ami tovább visz.”
Dr. Losó József, a Mirelite Mirsa Zrt. igazgatóságának elnöke
2. Borúsak a hazai kilátások,
előtérben a legfontosabb stakeholderek
„A válság mindig teremt
lehetőségeket. Összességében
optimistábbak vagyunk, mint
egy éve. Hosszú távon bizakodó
vagyok: van egy jó stratégiánk
és ez az az időszak, amikor
érdemes befektetni.”
Várkonyi Viktor, a GRAPHISOFT SE
vezérigazgatója
Bár a cégvezetők relatív többsége a magyar piac gyengülését érzékelte 2012-ben
– ami persze a statisztikai adatok alapján
sem meglepetés1 – az elmúlt egy évet értékelve összességében valamivel többen
számoltak be arról, hogy javult a cégük
helyzete, mint akik visszaesést tapasztaltak.
biztatóbb képet kapunk: jóval többen
számoltak be ugyanis javulásról, mint
gyengülésről, stagnálást pedig minden
negyedik cégvezető tapasztalt az elmúlt
12 hónapra vonatkozóan. Bár a hazai
vállalatok szintén elsősorban a saját piacaikon és a régióban terveznek növekedni, Kína megjelenése a növekedés szempontjából legfontosabb országok között
azt igazolja, hogy a globális szereplőkhöz
hasonlóan a magyar vállalatok is egyre
inkább nyitnak a fejlődő országok felé. A
külföldre merészkedők aránya azonban
még mindig meglehetősen szerény, ami
különösen meglepő annak tükrében,
A vállalatok piacait nézve egyértelműen
a hazai szerepelt gyengébben: a cégvezetők több mint fele véli úgy, hogy
rosszabbodott a helyzet az elmúlt egy
évben, javulást pedig mindössze 17 százalékuk észlelt. A külföldi piacokat nézve
1 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gdn/
gdn21209.pdf
5. ábra – Kína a hazai vállalatok ranglistáján is egyre feljebb kerül a növekedés szempontjából legfontosabb országok között
Kérdés: Cége növekedési kilátásait illetően mely három országot tartaná a sajátján kívül a legfontosabbnak az elkövetkező 12 hónapra nézve?
25%
10%
9%
9%
8%
8%
2. Románia
3. Kína
4. Lengyelország
5. Franciaország
6. USA
1. Németország
31%
23%
2. USA
1. Kína
10
2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
7%
6%
7. Ausztria
8. Anglia
15%
3. Brazília
6%
6%
9. Oroszország 10. Szlovákia
12%
10%
8%
4. Németország
5. India
6. Oroszország
7%
6%
5%
5%
7. Indonézia
8. Egyesült
Királyság
9. Kanada
10. Japán
hogy a nemzetközi terjeszkedés milyen
komoly növekedési potenciált jelenthet a
hazai cégek számára is2.
A vállalatok bevételének növekedésével
kapcsolatban 2013-ra vonatkozóan a
többség – a globális felmérés válaszadóihoz hasonlóan – bizakodó, és a globális
gazdaság jövőbeni növekedési kilátásait
tekintve is kevésbé tűnnek borúsnak
a hazai vezérigazgatók előrejelzései.
Ahogy az 1–3. ábrákon is látszik, sokkal
kevésbé optimisták azonban a cégvezetők
a magyar gazdasági növekedést illetően;
mindössze 5 százalék azoknak az aránya,
akik 2013-ra növekedést jósolnak, míg
a megkérdezettek fele további csökkenést
jósol az előző évhez képest. A hazai vállalatvezetők általános gazdasági növeke-
déssel kapcsolatos várakozásai (5% vár
növekedést) és a saját cégük bevételeinek
(60% bizakodó) alakulása közötti kontraszt persze nem meglepő, hiszen
a magyarországi GDP-növekedés és
a saját cégük árbevétele nem feltétlenül
mozog együtt. Ezt támasztja alá, hogy
az árbevételük alapján az első ötszázba tartozó cégek együttes kivitele 18,1
százalékkal múlta fölül 2011-ben az egy
évvel korábbit, miközben a GDP csupán
1,7 százalékkal emelkedett.3
A hazai magántulajdonban lévő vállalkozások kedélyállapotát vizsgálva érdekes
megfigyelnünk, hogy míg az ország
gazdasági növekedési kilátásait tekintve
ők is pesszimisták, saját bevételeikkel
kapcsolatban még a multinacionális vállalatoknál is bizakodóbbak.
2 A hazai felmérésben itt természetesen a nem multinacionális cégek stratégiája irányadó, hiszen a
globális cégek magyar leányvállalatai értelemszerűen
szinte kizárólag a magyar piacra fókuszálnak.
3 Forrás: HVG Top 500 lista, 2013. január
Az MGYOSZ szerint a hazai növekedési
kilátások nem túlságosan kedvezőek.
A felmérésben részt vevő vállalatvezetőknek is csupán 5 százaléka prognosztizált
növekedést 2013-ra, 51 százalékuk pedig
további csökkenésre számít. A legnagyobb hazai munkaadói szervezet szerint
a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága
és a bizalom hiánya azok a tényezők,
melyek legfőképpen gátolják a hazai növekedést. Az államadósság elleni küzdelem, illetve a költségvetési hiány szinten
tartása – mely célokkal az MGYOSZ is
maximálisan egyetért – sajnálatos módon
további növekedésgátló intézkedéseket
indukálhat 2013-ban. A munkaadói
szervezet a tőkekivonás esetleges folytatódásától is tart, amennyiben nem sikerül
megnyugtató válaszokat találni a legégetőbb hazai gazdaságpolitikai kihívásokra.
Az MGYOSZ szerint ugyanakkor továbbra
is komoly potenciál van a hazai mezőgazdaságban, hiszen egy alapvetően regionális üzleti tevékenységről van szó, amely
területen hazánk kiváló adottságokkal
rendelkezik. Az ebben rejlő lehetőségek
kiaknázásához nemzetközi piacszerzésre
és a versenyképes termelési formák elterjedésére lehet szükség. Növekedési lehetőséget jelent továbbá a nyugat-európai
és sok esetben már a távol-keleti összehasonlításban is alacsonyabb bérigényű,
ugyanakkor szakképzett hazai munkaerő
megléte. Annak érdekében viszont, hogy
ez a versenyelőny és az ebben rejlő növekedési potenciál fenn tudjon maradni
a jövőben is, az oktatási rendszerben a
jelenleginél jobban meg kell jelennie
a piaci igényeknek: releváns, gyakorlati
tudással kiegészített, piacképes ismeretekkel rendelkező fiatalokat kell nevelniük az intézményeknek.
Ahogy azt a 4. ábra is mutatja, növekedési
potenciált külföldi társaikhoz hasonlóan
a hazai vezérigazgatók is elsősorban az új
termékek kifejlesztésében és a meglévő,
hazai piacon történő terjeszkedésben
látnak. Felmérésünkből azonban az is
egyértelműen kirajzolódik, hogy ahhoz,
hogy az ezekben rejlő potenciált kiaknázhassák, a hazai vezérigazgatóknak
alapvetően három fontos tényezőt kell
szem előtt tartaniuk. Ezek közül a legfontosabb a vállalatok életét leginkább
meghatározó két stakeholdercsoport,
azaz a szabályozók és az ügyfelek, illetve
a velük való kapcsolat javítása. Emellett
egy másik fontos tényező is közvetlenül
befolyásolja a vállalat boldogulását. Ez
pedig nem más, mint a vállalatvezetők
személyes víziója szervezetük működése,
valamint saját vezetési stílusuk alakításával kapcsolatban.
„Meggyőződésem, hogy
kiszámítható keretekre és
a bizalom helyreállítására van
szüksége az országnak – a hazai
vállalkozások, a tőkepiacok és
a nemzetközi szervezetek szintjén
is – annak érdekében, hogy
újra növekedési pályára álljon
Magyarország.”
Felcsuti Zsolt, az MPF Csoport fő
részvényese, az MGYOSZ alelnöke
Együtt legyőzni az akadályokat
11
3. Együttműködésben a kormányzattal
Mára egyértelművé vált, hogy a stake­
holderek (vagy érintettek) egyre többször követelnek közvetlen beleszólást
a vállalati ügyekbe. „Ahogy azt a lenti
ábra is mutajta, „hazai pályán” közülük
is a kormányzat kapta a legfontosabbnak
tartott szerepkört 83 százalékkal, ami
csaknem megegyezik a globális 85 százalékos aránnyal. A rangsorolásban mégis
fontos eltérés mutatkozik: míg a nemzetközi összesítésben az ügyfelek fontossága
„Az egyik legfontosabb feladat a szervezet fókuszait
finomhangolni úgy, hogy minél inkább előtérbe kerüljön
a stakeholder-menedzsment. Egy vállalat nagyon sok,
egymástól akár teljesen elkülönült stakeholderrel van
kapcsolatban. Fogyasztók, helyi közösségek, szabályozók,
partnerek, munkatársak és sorolhatnám. A siker fokmérője
viszont attól függ, hogy ezek a stakeholderek milyen véleményt
formálnak, mit gondolnak az adott vállalatról, hogy ítélik meg
azt. Ennek a megítélésnek a javítása vagy fejlesztése pedig csak
az intenzív stakeholder-menedzsmenttel lehetséges.”
elsöprő többséget kapott, addig nálunk
csak a második helyet szerezték meg.
Nézzük tehát, miként reagálnak a vállalatvezetők e két tényező befolyásának ily
mértékű megnövekedésére, és hogyan
tükröződik mindez vissza növekedési
stratégiájukban.
Felmérésünk eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a növekedés biztosításához a hazai vállalatok számára
a kormányzattal való kapcsolat a leginkább meghatározó. Ez egyébként összecseng a globális felmérés során kapott
válaszokkal is. Ahogy az a 7. ábrából is
kiderül, a kormányzat és a regulátorok
döntéseinek hatása a vállalatok életére
nemzetközi és hazai szinten is aggasztóan hat a vezérigazgatókra. A fiskális
kormányzati lépéseket és az esetleges
kormányzati túlszabályozást messze kétharmadot meghaladó mértékben sorolták
a cégvezetők a növekedést fenyegető
gazdasági és politikai kockázatok közé, ez
utóbbi pedig 2006 óta a legmagasabb érték. A nyerőgépek működtetésének szinte
általános tilalma, a dohányzás szórakozóés vendéglátóhelyekről történő, törvényi
szintű kiszorítása, a dohánytermékek
beszerezhetőségének monopóliuma, az
egyes iparágakat sújtó különadók, egyes
közüzemi cégek visszaállamosítása, vagy
a kiállított számláik kormányzati szintről
előírt csökkentése csupa olyan tétel, amely
mutatja, hogy a hazai kormányzat korábban érintetlen területekre is kiterjeszti
befolyását. A növekvő állami befolyás
azonban nem csupán magyar jelenség.
Szerte a fejlett világban szembesülnek
azzal az üzleti vállalkozások, hogy a korábban csak a szabályozásért felelős kormányzat napi szintű gazdasági ügyekbe
folyik bele. Az olasz gyáriparosok szövetsége például szívesen lemondana az állami
adókedvezményekről az általános vállalati
adóterhek mérséklése fejében, egyúttal
tiltakoznak amiatt is, mert az olasz vállalatok adóterhei – számításaik szerint – 20
százalékponttal magasabbak, mint a német versenytársakat érintő terhek.
A közelmúltban a G20 pénzügyminisztereinek moszkvai találkozóján az egyik
kiemelt téma volt, hogyan lehetne megakadályozni, hogy nemzetközi vállalatok
határon átnyúló ügyleteikkel mozgassanak jövedelmeket alacsonyabb adókulcsú
országokba. Ennek oka, hogy az elmúlt
évben több jónevű multinacionális cég
is adóelkerülési botrányba keveredett
és magyarázkodásra kényszerült. A kormányzati reakciókat látva számolhatunk
azzal, hogy az ilyen esetek sűrűsödni
fognak a jövőben: a német, francia és
angol pénzügyminiszterek egyként álltak
ki az ügy fontossága mellett különböző
akciótervek megfogalmazásával.
Az erre irányuló kérdésekre adott válaszok alapján a hazai kormányzat munkáját illetően alapvető elégedetlenség érezhető a magyarországi cégvezetők
körében, és a kormány intézkedéseivel
kapcsolatban megfogalmazott pozitív
állítások kapcsán is magas az egyet nem
értés szintje. A pozitív álláspontok közül
a legtöbben még azzal értenek egyet,
hogy a kormány támogatja az innovációt
a magánszektorban, és a kormány megfelelő lépéseket tesz az ország infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A többi
pozitív állítással már csak minden
tizedik, vagy még kevesebb cégvezető ért
egyet; ezek közül is a legkevésbé azzal,
hogy a kormány aktívan elősegíti a globális adó- és szabályozási környezet konvergenciáját és biztosítja a szabályozás stabilitását.
A szabályozási környezet szempontjából
a vállalkozások számára az adópolitikai
döntések kiemelt jelentőséggel bírnak.
Ezen a téren 2012-ben is érték meglepetések a vállalkozásokat, hiszen a különadók rendszerének fenntartása vagy a
tranzakciós illeték bevezetése egyértelműen rontja a magyarországi cégek versenyképességét. A szabályozási környezet
egyik legnagyobb kockázata 2013-ban
az MGYOSZ szerint – összhangban a kutatás eredményeivel – a kormány további
adósság- és hiánycsökkentő intézkedései
lehetnek. Ezen célokkal természetesen a
munkaadói szervezet is egyetért, ugyanakkor a várt gazdasági növekedés elmaradásának esetében mindez feltehetően
csak adóemelések árán teljesülhet, ami
még nehezebb helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat. Az MGYOSZ ugyanakkor
üdvözli az új Munka Törvénykönyvének
életbe lépését – melynek kidolgozásában
aktívan részt vett a munkaadói szervezet
– hiszen az új jogszabály rugalmasabb foglalkoztatási kereteket biztosít, ami érdeke
a munkaadóknak és a munkavállalóknak
egyaránt. A szabályozási környezet kialakításában – különösen a központi adó és
bérpolitika területén – az érdekvédelmi
szervezetek és a törvényhozók között
még szorosabb együttműködés kialakítására van szükség. A munkaadói szervezet
szerint ezen együttműködésre megfelelő
példa a nemrég létrehozott Versenyszféra
és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), melynek állandó meghívottja
az MGYOSZ, és melynek jelenlegi, a munka világára korlátozott hatáskörét érdemes lehet kiterjeszteni a jövőben további
területekre is.
Fasimon Sándor, a MOL Nyrt. operatív igazgatója
6. ábra – Itthon a kormányzat, külföldön az ügyfél vezeti a legfontosabb stakeholderek listáját
Kérdés: Van-e hatása az Ön cégére a következő csoportoknak?
Magyarországon*
Világszerte*
A kormány és a szabályozó
hatóságok
83%
Ügyfelek
97%
Ügyfelek
82%
Iparági versenytársak és
hasonló cégek
90%
Iparági versenytársak és hasonló
cégek
75%
A kormány és a
szabályozó hatóságok
85%
Az ellátási láncban résztvevő
üzleti partnerek
69%
Munkavállalók
83%
Munkavállalók
66%
Az ellátási láncban
résztvevő üzleti partnerek
76%
* Azok aránya, akiknek a cégére az adott csoport hatással van.
12
2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
„A vállalkozások számára minden
pénzösszeg, amit állami szervezet
számára fizetnek, tekinthető »adó
jellegűnek«, és itt összességében
jelentős növekedés tapasztalható,
a működési költségek egyértelműen
nőttek. A 2013-as GDP növekedés
elmaradása további pénzkivonást
igényelhet a vállalati szektorból,
de a vállalkozásoknál nincs több
elvonható forrás. További adóterhek
megjelenése esetében ugyanakkor
a magyar kkv-szektor támogatására
már nem is lesz szükség, mert nem
lesz, aki felvegye a támogatást.”
Horváth Miklós,
a Ventura Zrt. elnök-vezérigazgatója,
a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke,
az MGYOSZ elnökségi tagja
Együtt legyőzni az akadályokat
13
Az állam szerepének erősödése és az
egyre inkább cselekvő kormányzat nem
csak hazai jelenség; egyre kézzelfoghatóbban rajzolódik ki az a globális trend,
hogy a regulátorok a válság kipattanása
óta aktív szerepet szánnak maguknak és
nem korlátozzák szerepüket a piaci folyamatok alakítására. A fiskális stabilitás
megteremtése valamennyi kormányzat
elsődleges céljai közé tartozik, az egyensúly javítását pedig csak onnan tudják
előteremteni, ahol bevétel, profit képződik1. A cégek mindennek következtében
a világ minden táján egyre inkább tudomásul veszik, hogy állandó tárgyalópartnerként, egyeztető félként dolguk van a
mindenkori kormányzattal.
A piaci folyamatok alakítása, szabályozása mellett a vállalatvezetők elvárásokat is
megfogalmaznak a kormányzatok felé. A
globális felmérésben a vezérigazgatók 60
százaléka a kormány fontos feladataként
jelölte meg a pénzügyi szektor stabilitásának fenntartását, az infrastruktúra­
fejlesztést, valamint – közös felelősségként – a képzett munkaerő kitermelését.
A hazai felmérés hasonló eredményt
hozott; itt a legfontosabb három feladat
közé a szegénység, az egyenlőtlenség
csökkentése is bekerült.
Mivel az aktivista kormányzat szerepe
globálisan és hazai szinten is fajsúlyos
problémakör, elmondható, hogy az ehhez
való viszonyulásban nem kell magukra
hagyatottságot érezniük a hazai cégvezetőknek. Nincsenek egyedül azzal, hogy
hogyan kezeljék, milyen stratégiát
építsenek a beavatkozó állammal való
együttműködésre; mód van akár multinacionális, akár helyi, iparági konzultációk
kezdeményezésre, szövetségre lépésre
a piaci szereplők között. Az aktivista
kormányzattal járó tehertételre a cégek
vezetőinek elsöprő többsége már nem
csak „panaszkodik”, hanem sokan máris
alkalmazkodtak az új világrendhez és
tudomásul veszik a folyamatos regulátori
jelenlétet a cég életében.
1 http://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2012/
vilagszerte-folytatodnak-az-adoreformok.jhtml
7. ábra – A kormányzat intézkedései előkelő helyen szerepelnek a növekedést fenyegető tényezők között
Kérdés: Most pedig néhány olyan politikai, gazdasági és üzleti tényezőt sorolunk fel,
amelyek szintén hatással lehetnek cége növekedési kilátásaira. Kérem, határozza meg, tart-e ezektől.
Magyarországon*
Kormányzati intézkedések
az államháztartás hiánya és
az adósságteher miatt
84%
Bizonytalan vagy
kiszámíthatatlan gazdasági
növekedés
80%
Növekvő adóterhek
73%
Árfolyamok ingadozása
71%
Helyi, iparág-specifikus
adónem bevezetése, amely
hatással van a cégre
70%
* Azon megkérdezettek aránya, akik tartanak az adott tényezőtől.
Világszerte*
Bizonytalan vagy
kiszámíthatatlan
gazdasági növekedés
81%
Kormányzati
intézkedések
az államháztartás hiánya
és az adósságteher miatt
71%
Túlszabályozás
69%
Növekvő adóterhek
63%
A stabilitás hiánya
a tőkepiacon
61%
4. Fókuszban az ügyfél
A kormányzat és a szabályozó hatóságok, már korábban is hangsúlyoztuk, az egyik
mint láthattuk, fontos tényezők egy válkulcskérdés a vállalatvezetők számára
lalat növekedése szempontjából. Ebben
megtalálni azokat a piacokat, ahol
a tekintetben nem kevésbé meghatározó
az adott cég számára a jövőben jelentőazonban a vállalatok bevételét adó vásár- sen növelhető az ügyfélbázis nagysága.
lók szerepe sem. A globális felmérés alap- Ebből a szempontból hiba mindent egy
ján a vezérigazgatók szemében ismét
lapra tenni és egyenlően kezelni a fel„az ügyfél a király”: 97 százalékos, elsöptörekvő országokat: ahogy azt a 8. ábra
rő többséggel nevezték meg a működésre
mutatja, bizonyos országok például ingyakorolt legfontosabb tényezőként a
kább a termelés szempontjából lesznek
termékekért, szolgáltatásokért fizető vefontosak a következő évtizedben, nem
vőket. Ezt támasztja alá az is, hogy a meg- pedig a fogyasztói potenciáljuk miatt.
kérdezettek 51 százaléka nyilatkozott
úgy, hogy a következő 12 hónap elsőd„Minden a fogyasztóval kezdődik; azzal,
leges prioritásai közé tartozik az ügyfélhogy alaposan megértsük, hogy mire
bázis szélesítése. No de mi ebben az újvágynak, hogyan változnak, de legindonság? – kérdezhetnénk, hiszen semmi
kább, hogy mit akarnak majd holnap
meglepő nincs abban, hogy a cégvezetők
vásárolni” – mutat rá a fogyasztókkal
a vásárlóikra figyelnek. Ami változott az
kapcsolatos másik stratégiai kérdésköraz, hogy a cégvezetők egyre inkább úgy
re Douglas D. Tough, az International
próbálnak több fogyasztót megnyerni
Flavors & Fragrances vezérigazgatója.
maguknak, hogy közben kevesebb, ám jó- Ez pedig pontosan az a tényező, amely
val célzottabb növekedési területre fókuminden korábbinál gyorsabban változik.
szálnak. Ez persze a jelenlegi helyzetben
Nem véletlen, hogy a fogyasztói szokákorántsem egyszerű feladat. Ahogy azt
sok átalakulása a globális felmérésben
30
Termelők
25
20
Nigéria
Szaúd-Arábia
Malajzia
15
Mexikó
10
Brazília
5
Dél-Afrika
0
-5
Dél-Korea
-10
-15
Oroszország
0
30
25
20
15
10
5
2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
Termelők
Nigéria
Fogyasztók és termelők
Az ügyfélcentrikus működés terén azonban – felmérésünk eredményei alapján –
a hazai cégvezetőknek még van fejlődési
lehetőségük: ugyan a vásárlók Magyarországon is a legfontosabb stakeholderek
között szerepelnek, de még mindig
a kormányzat mögött. Különös, hogy
az ügyfeleket a hazai gyógyszeripari,
valamint a fogyasztói termék és kiskereskedelmi ágazatban is csupán a vezetők
73, illetve 74 százaléka sorolta az első
helyre. Szintén elgondolkodtató, hogy
míg a globális vállalatok vezetőinek 82
százaléka, addig hazai szinten a vezérigazgatóknak kevesebb, mint kétharmada tervez új stratégiát kialakítani az
ügyfélkör megtartására, és az ügyfélhűség növelésére. A szolgáltatás-színvonal
javítására teendő erőfeszítésekben is
a hazai vezetők alig egyharmada gondolkozik csupán.
-5
-10
Fogyasztók és termelők
Szaúd-Arábia
Malajzia
India
India
Mexikó
Indonézia
Indonézia
Brazília
Vietnám
Vietnám
Dél-Afrika
0
Kína
Kína
Dél-Korea
Oroszország
Fogyasztók
20
40
60
80
100%
-15
Várható fogyasztási potenciál
a 2011–2020
0
20 időszakban
40
(egy főre jutó GDP növekedés alapján kimutatva)
Megjegyzés: A szaggatott vonalak átlagértéket jelölnek
Forrás: PwC elemzés, ENSZ népességi adatok.
14
résztvevők fele számára jelent komoly
fenyegetettséget a vállalat üzletmenetére
nézve.
8. ábra – Változó piacok, változó fogyasztói potenciál
Várható termelési potenciál a 2011–2020 időszakban
(a munkaképes korúak számának növekedése alapján kimutatva)
a fogyasztói termék- és kiskereskedelmi
ágazatban bizonyult a legmagasabbnak,
ahol eléri a 84 százalékot. Nem látják
biztatóbbnak a felsővezetők a 2013-ra
vonatkozó kilátásokat sem ezen a téren:
több mint kétharmaduk várja azt, hogy
2013-ban a 2012-es évben fizetett adónál
is többet kell majd fizetniük. Elmondható, hogy általánosságban is és ebben az
esetben is a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalatok vezetői a legkevésbé
derűlátók, náluk ez az arány 87%.
Várható termelési potenciál a 2011–2020 időszakban
(a munkaképes korúak számának növekedése alapján kimutatva)
Ez a nagyfokú elégedetlenség a kormány
munkáját illetően azt vetítheti előre, hogy
a kormány és a gazdasági szféra szereplői
közötti rendszeres és érdemi párbeszéd
kiépítése itthon is egyre inkább elkerülhetetlenné válik. Magyarországon
a különböző gazdasági és politikai tényezők közül a vezérigazgatók a központi
kormányzat államháztartási hiány és az
adósságteher miatti intézkedéseit tartják
a legveszélyesebbnek cégük növekedési
kilátásai szempontjából (lásd 7. ábra). A
vállalatvezetők túlnyomó többsége, mintegy 84 százaléka állította, hogy tart az
ilyen jellegű intézkedésektől. A második
legkockázatosabb tényezőnek a bizonytalan vagy kiszámíthatatlan gazdasági
növekedést tartják, de közel ennyien
aggódnak a növekvő adóterhek miatt is.
Utóbbi esetében a pénzügyi szektorban
a leginkább meghatározó ez a félelem:
az itt tevékenykedő cégvezetők 91 százaléka jelölte meg fenyegetettségként az
adó- terhelés növekedését. A vállalatvezetők aggodalma nem véletlen, hiszen
a cégek többségét a tavalyi évben megváltozott adózási szabályok igen rosszul
érintették: a vizsgált vállalatok kétharmada esetében tapasztalták úgy a vezetők, hogy több adót fizettek 2012-ben
az előző évhez képest. Ez az arány
Fogyasztók
60
80
100%
Várható fogyasztási potenciál a 2011–2020 időszakban
(egy főre jutó GDP növekedés alapján kimutatva)
Megjegyzés: A szaggatott vonalak átlagértéket jelölnek
Forrás: PwC elemzés, ENSZ népességi adatok.
Együtt legyőzni az akadályokat
15
A humántőke-hiány továbbra is
globális, nem hazai probléma
„Az egészséges fejlődésben hiszek, mely nemcsak
növekedést, hanem minőségbeli előrelépést is jelent.”
Dale Martin, a Siemens Zrt. vezérigazgatója
9. ábra – Az ügyfélkapcsolatok
jelentőségét egyre többen ismerik fel
itthon is
Kérdés: Tervezi-e, hogy növeli a befolyással
rendelkező stakeholderekkel kapcsolatos
szerepvállalását?
Szerepvállalás növelése*
60%
Ügyfelek
58%
Közösségi-média
felhasználók
A következő generáció
42%
%
54%
Az ellátási láncban
résztvevő üzleti partnerek
A kormány és
a szabályozó hatóságok
40%
A növekedési potenciál szűkülése miatt
azonban hosszú távon elkerülhetetlen,
hogy az ügyfelek szerepe a magyarországi vállalatok számára is felértékelődjön,
és minden területen fókuszba kerüljenek
a fogyasztók. Ez a szemlélet új marketingés értékesítési technikák kidolgozását
és bevezetését is megköveteli. A legtöbb
szervezet még mindig a hagyományos
piackutatási és marketingkommunikációs megoldásokat használja – holott ezek
csupán arra adnak választ, hogyan viselkednek a fogyasztók tömegesen.
A digitális szcéna előretörésével ugyanakkor manapság már számos olyan
eszköz áll rendelkezésre (például a
közösségi média felületeken történő
adatbányászat, fogyasztói vélemények
elemzése stb.) amely a vállalatoknak
segít megérteni, mire vágyik a fogyasztó
– mint egyén. Ez terepet adhat a termékfejlesztésnek, az eddig kiaknázatlan fogyasztó szegmensek felfedezésének és új
kommunikációs technikák bevetésének is.
Ez is magyarázza azt, hogy miért tervez a
világszerte megkérdezett vezetők háromnegyede technológiai beruházást
a közeljövőben.
Takács János, az Electrolux Lehel Kft.
vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke
16
2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
A jelenlegi gazdasági realitások – hazai
és nemzetközi szinten egyaránt – egyre
nagyobb kihívások elé állítják a Magyarországon tevékenykedő vállalkozásokat.
Az MGYOSZ véleménye szerint ennek
a folyamatnak is köszönhető, hogy a
stakeholder-szemlélet egyre komolyabb
teret nyer magának, hiszen a különféle
partnerekkel történő hatékony együttműködés talán még sosem volt annyira
fontos a vállalkozások életében, mint
a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági
környezetben. A kutatási adatok alapján
a legfontosabb stakeholder a cégek stratégiaalkotása szempontjából a kormány
és a szabályozó hatóságok. Az MGYOSZ
szerint ebben az esetben nem lehet csupán az adópolitikára vagy a gazdasági
szabályozási keretekre gondolni, hiszen
sok cég számára ugyanilyen fontos lehet
a támogatási rendszerek kialakítása,
illetve a különféle hazai és uniós pályázatok hozzáférhetősége is. A legnagyobb
hazai munkaadói szervezet szerint
„Nincs gondunk a szakemberekkel,
mert európai szinten merítünk.
Van egy koherens módon
meghatározott stratégiánk, amit
követünk. Nincsenek drasztikus
változások. A növekedés nem cél,
végtermék. Amihez ész kell, itt
van belül, amihez kéz kell,
az pedig kívül.”
Váradi József, a Wizz Air Hungary
Kft. vezérigazgatója
„Büszkék vagyunk arra,
hogy magyar tehetségekbe
fektethetünk.”
Javier Gonzalez Pareja,
a ROBERT BOSCH Kereskedelmi
Kft. vezérigazgatója
1 http://press.manpower.com/press/2012/talentshortage/
1 http://www.revistaleadership.com/institucionales/
customer-insight-an-analysis-o/
* Azon hazai vállalatok aránya,
akik a szerepvállalás növelését tevezik.
„A stakeholderek közül
mindenképpen ki kell emelnem
a beszállítókat, akiknek
a szerepét talán nem is lehet eléggé
hangsúlyozni. A mi esetünkben
például jelenleg 50–60%
közötti a magyar »tartalom«
aránya. Meggyőződésem, hogy
a megbízható és rugalmas hazai
beszállítók kulcsfontosságú
szerepet töltenek be számos
magyarországi nagyvállalat
sikerében.”
A fogyasztói logika jobb megértése
ugyanakkor közel sem merül ki új marketing-kommunikációs megoldásokban.
A vállalatvezetők eltökélt célja, hogy
a fogyasztókkal együttműködve, igényeiket mélyebben megismerve1 végezzék
fejlesztéseiket, fokozzák a keresletet
saját termékeik, szolgáltatásaik iránt.
Elegendő itt csak a Boeing-re gondolni, amely a légitársaságok mellett azok
törzsutasaival is konzultál új repülőgépeinek kifejlesztése során. A meglévő
piacokon történő ügyfélszerzés mellett
azonban továbbra is jelentős potenciál
van a külföldi, főleg a környező országok
jelentette piacokban is. Úgy tűnik, ezekre
jelenleg a hazai magántulajdonban lévő
vállalkozások nyitottabbak: közülük
minden ötödik lát növekedési potenciált
a földrajzi terjeszkedésben.
A globális vezérigazgató felmérés
eredményei alapján megállapíthatjuk,
hogy a legnagyobb kihívás továbbra is
a megfelelő emberek megtalálása és
megtartása1 lesz 2013-ban. A kulcsemberek megtalálásának képessége versenyelőnyt, hiánya pedig óriási fenyegetettséget jelent a vállalatok számára.
A kulcskompetenciákkal rendelkező
szakemberek elvesztése, illetve hiánya a
legfélelmetesebb forgatókönyv a kisebb
vállalatok, valamint a leggyorsabban
növekvő régiókban működő vállalatok
számára. Vannak olyan iparágak, ahol
egészen megdöbbentő méreteket ölt
már a szakemberhiány. A globális felmérésben a kitermelésben, bányászatban
érdekelt vállalatok vezetőinek 75 százaléka van meggyőződve róla, hogy szakemberhiánnyal fog küszködni a cége,
de kétharmad körüli eredményt ér el a
tervezőmérnöki, a technológiai,
a stakeholderek közül az ügyfelek legalább ilyen fontos szerepet kell, hogy betöltsenek a stratégiaalkotásban. Ráadásul
a hazai fogyasztók és a főképp exportra
termelő cégek esetében a külföldi vevők
igényei sokszor nem esnek egybe, így ezt
a stakeholder csoportot megkülönböztetett figyelemmel érdemes kezelni. Ha az
ügyfelek bíznak az ország gazdasági növekedésében és az adott cégben egyaránt,
az megteremti az alapját a vállalkozás
jövedelemtermelő képességének. Az pedig, hogy az ügyfelekkel történő tervezett
kommunikáció milyen komoly jelentőséggel bír a 21. században, nem szorul
további magyarázatra. A stakeholderek
közül az MGYOSZ szerint különösen
nagy figyelmet kell még fordítaniuk
a vállalatoknak a beszállítóikra, hiszen
a megfelelően kiválasztott, megbízható,
költséghatékony és főképp rugalmas
beszállítói rendszer a legtöbb hazai nagyvállalat számára az üzleti siker alapját
jelenti napjainkban.
Jól látható a kutatásból is, hogy a hazai vállalatvezetők munkavállalói létszámmal kapcsolatos tervei a tavalyi
évhez képest minimális mértékben
ugyan, de javultak 2013-ra vonatkozóan. Ugyanakkor sajnálatos módon
feltehetőleg még ez a javulás is csak
legfeljebb stagnálást jelenthet a versenyszféra összesített munkavállalói
létszámát illetően hazánkban. A vezetői utánpótlás kérdésében egy pár
éve már látható folyamatra világít rá
a tanulmány: a vállalkozások képzésekkel, belső programokkal egyre
inkább „házon belül” oldják meg az
utánpótlást, ami érthető és sok szempontból pozitív folyamat. A hazai
munkaerőpiac egyik fő problémáját
továbbra is a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrációja
jelenti az MGYOSZ szerint, melynek
enyhítéséhez hozzájárulhat a célzott
járulékcsökkentési program. Szintén
pozitívan értékelhető az új Munka
Törvénykönyve, hiszen rugalmasabb
kereteket határoz meg, melyek a
munkaadóknak és a munkavállalóknak is előnyösek lehetnek. Az állami
eszközök közül a közmunkaprogramok elindítása az MGYOSZ véleménye szerint hosszú távon nem jelent
megoldást a foglalkoztatás kérdéseire, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben
ilyen jellegű központi beavatkozás
indokolt. Az állami beavatkozás egy
másik színtere a fekete- és a szürkegazdaságban dolgozók kifejezetten
magas arányának további visszaszorítása kell, hogy legyen. Ebben javulás nem tapasztalható, és ez továbbra
is rontja Magyarország nemzetközi
versenyképességét.
„Óvatos bizakodásra adhat okot, hogy a vállalatvezetők 2013-ra
vonatkozóan már kevesebb leépítést prognosztizálnak, mint a tavalyi
évben. Mindez a Munkavédelmi Akcióterven belül megvalósuló célzott
járulékcsökkentésnek is köszönhető, melynek fontosságát az MGYOSZ
már évek óta hangoztatja.”
a kommunikációs és a biztosítási terület is. Talán nem is meglepő mindezek
fényében, hogy a vállalatvezetők több
mint háromnegyede nyilatkozott úgy,
hogy várhatóan változtatnak a cég
tehetségmenedzsment stratégiáján2
a következő 12 hónap során, ezen belül
is a válaszadók negyede mélyen ható,
komoly változásokat tervez ezen a területen. Feltűnő ugyanakkor, hogy a
hazai vállalatok közül szinte alig akad
olyan, amelyik a tehetségek felkutatása
terén beruházást tervezne a következő
12 hónapban. A tehetségmenedzsment
szerepe azonban a magyarországi vezérigazgatók számára is fontos: a válaszadók majdnem fele a korábbinál erőteljesebben kíván fókuszálni a stratégiai
munkaerő tervezésre a jövőben.
2 http://www.pwc.com/us/en/technology/
publications/technology-industrytalentmanagement.jhtml?WT.ac=TL+library _
Browse+by+issue_Talent
10. ábra – Némileg javuló kilátások
a munkaerő-tervezés terén
Kérdés: Cégének létszámában milyen
változásokra számít a következő
12 hónapban helyi szinten?
Változás mértéke
Válaszadók
aránya %-ban
5%-nál nagyobb
csökkenés
17%
5%-nál kisebb
csökkenés
14%
Változatlan marad
37%
5%-nál kisebb
növekedés
13%
5%-nál nagyobb
növekedés
13%
Dr. Rolek Ferenc, a Budapest Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese,
az MGYOSZ alelnöke
Együtt legyőzni az akadályokat
17
5. Rugalmas vezető –
adaptív, rugalmas szervezet
„Különösen izgalmas kérdés a harmadik évezred elején, a bizonytalanság korában a döntéshozatal.
Óriási kihívás, mit kezdjünk
a rengeteg információval, adattal,
amelyek sok csatornán keresztül
ömlenek ránk.
A vállalatirányítási rendszerek is
töménytelen információval látják
el a vezetőket. Véleményem szerint
a döntéshozatal ettől azonban nem
lett és nem lesz jobb.
Ezt azért mondom, mert sokan
az adatoktól, elemzésektől várják
a jó döntést. Szerintem pedig
sokkal jobban kellene bíznunk
a vezetői ösztöneinkben.
A világ kiszámíthatatlan lett
és roppant gyorsan változik.
Másképp kell dönteni is.”
Magyari Éva, a Cemelog Zrt.
vezérigazgatója
Manapság valamennyi vállalatvezető
olyan kihívásokkal szembesül, amelyek korábban egyáltalán nem, vagy
csak kevéssé voltak jellemzőek. Ebben
a közegben kell most megfelelő, a sikeres működés ígéretével bíró válaszokat
kidolgozniuk, és az ehhez szükséges intézkedéseket végrehajtaniuk a cégeiknél.
A 2000-es évek közepéhez képest ez új
típusú vezetőket, új prioritásokat és más
felépítésű vállalatokat igényel – ez talán
a legnagyobb feladat ma a vezérigazgatók
előtt.
Ugrásra kész
vállalati szervezet
Az elmúlt években végbemenő válság rákényszerítette a vállalatok vezetőit, hogy
rugalmasabban helytálljanak, és a folyamatosan csökkenő erőforrások mellett is
megtalálják azt a hatékony vállalati működési módot, amely képes a növekedésre
is. Mindehhez elengedhetetlen, hogy
vállalati stratégiájukat is a folyton változó
körülményekhez igazítsák – nem meglepő tehát, hogy a magyar vezérigazgatók
41 százaléka tervez változtatást ezen
a téren 2013-ban. A mostani felmérés
eredményei ezen felül azt is mutatják,
„A »no nonsense« vagyis tabuk nélküli gondolkodás,
a rendszeres zéró bázisú tervezés, vagyis »hogyan csinálnám,
ha zöldmezőből kezdhetném« kell, hogy a vezetők vérévé váljon
napjainkban. Nem új dolgok ezek, csak korábban ez
a kiválósághoz volt szükséges, ma pedig már a túléléshez.”
Lakatos Péter a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke
hogy a felsővezetők globális és hazai
viszonylatban is néhány körültekintően
kiválasztott területre fókuszálnak, ha
a vállalati működés javításáról van szó –
márpedig ahogy azt a 12. ábra is mutatja,
a vállalatvezetők felénél ez a három legfontosabb prioritás között van jelenleg.
Amikor a befektetési vagy a cégükkel
kapcsolatos átszervezési döntéseket hozzák, a cégvezetők a kiválasztást megelőzően jellemzően gondosan összegyűjtik
valamennyi szóba jöhető lehetőséget,
súlyozzák a siker valószínűségeit és az
így kiválasztott stratégia mentén koncentrálják a rendelkezésre álló, szűkös
erőforrásokat. A 11. ábrából egyértelműen látszik, hogy a költséghatékonyság
irányába tett lépések 4–5 év folyamatos
költségcsökkentést követően is még
mindig messze a legfontosabb versenyképesség-növelő tényezők közé tartoznak a
vállalatvezetők válaszai alapján – minden
más tényező messze hátul kullog csupán.
Ez a szemlélet magyarázhatja azt is, hogy
sok cégvezető igen konzervatívan tervez
a cégében dolgozó munkavállalók létszámával kapcsolatosan (lásd 10. ábra).
Az MGYOSZ véleménye szerint folyamatos változások jellemezték hazánk elmúlt 25 évének gazdasági
környezetét, így a vállalatvezetők adaptációs képessége állandó edzésben volt. A tapasztalatok azt
mutatják, ha valakinek megadatik, hogy hosszabb
időszakot egy helyen tölthet el vezetőként, a környezet és saját személyiségének folyamatos átalakulása
miatt is célszerű, ha 4-5 éves ciklusokban sikerül a
rendszeres munkafeladatainak jelentős részét levedlenie úgy, hogy „friss bőr”, azaz az új feladatok és
szempontok jelenjenek meg a munkájában. A status
quo-ra való hivatkozás, a bázisszemléletű tervezés
nem állja már ki a 21. század próbáját a legnagyobb
hazai munkaadói szervezet véleménye szerint.
A vállalati költségek folyamatos „karcsúsítása” azonban nem jelentheti azt, hogy
a vezetők gondolkodás nélküli, fűnyírószerű költségcsökkentéseket végeznek.
A sikeres hosszú távú működés egyik
legfontosabb záloga a helyes egyensúly
megtalálása: hogyan lehet egy hatékony,
gazdaságosan működő szervezetet működtetni úgy, hogy az képes és alkalmas
legyen a növekedést biztosító stratégiai
célkitűzések megvalósítására is? A kockázat ugyanis hatalmas: ahogy arra már
a növekedéssel, illetve a fogyasztókkal
kapcsolatos fejezetekben rámutattunk,
folyamatos termékinnováció és -fejlesztés, új piacokba és szolgáltatásokba való
befektetés nélkül könnyen kérdésessé
válhat egy-egy szereplő akár középtávú stratégiája is.
A megfontolt és jól célzott befektetések
tehát – akár a működési hatékonyság
fejlesztése, akár új vevők szerzése a cél –
kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező
időben a vállalatok túlélése, a növekedés
beindulása szempontjából. Különösen
érvényes ez abban a magyarországi
közegben, ahol 2012 végére történelmi
mélypontot (16%) ért el a nemzetgazdasági beruházási ráta. Ennek kritikus szerepét valószínűleg a hazai vezérigazgatók
is kezdik felismerni. Ezt támasztja alá az
is, hogy a megkérdezettek több mint fele
tervez valamilyen jelentős fejlesztést,
befektetést a következő 12 hónap során
– közülük 31 százalék kifejezetten a gyártókapacitások kiépítését jelölte meg célul.
Jó hírnek értékelhetjük ebből a szempontból, hogy a közvélekedéssel ellentétben az alapvetően nagyvállalati vezetői
körből érkező 171 magyarországi vezérigazgatónak 79 százaléka nem tapasztalja, hogy a válság hatására a hitelfinanszírozási lehetőségek csekélyebb mértékben
érhetőek el cégük számára 2012–2013
fordulóján. Ez a mutató ráadásul a magántulajdonban lévő vállalatok vezetői
esetében sem sokkal alacsonyabb: 72
százalékuk vélekedik hasonlóan.
11. ábra – A vállalatvezetők válaszai alapján a költségcsökkentés és a költség­
hatékonyság irányába tett lépések még mindig a legfontosabb versenyképességnövelő tényezők közé tartoznak
Kérdés: Az alábbi átszervezési tevékenységek közül melyeket tervezi megkezdeni
a következő 12 hónap során?
Magyarországon
Egy költségcsökkentő kezdeményezés megvalósítása
61%
Jelentős IT változás végrehajtása
30%
Új stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat létrehozása
22%
Egy üzleti folyamat vagy funkció kiszervezése
20%
Országon belüli fúzió vagy felvásárlás végrehajtása
13%
Világszerte
Egy költségcsökkentő kezdeményezés megvalósítása
70%
Új stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat létrehozása
47%
Egy üzleti folyamat vagy funkció kiszervezése
31%
Országon belüli fúzió vagy felvásárlás végrehajtása
28%
Határokon átnyúló fúzió vagy felvásárlás végrehajtása
26%
12. ábra – A beruházások elsődleges céljává egyre inkább a működési hatékonyság
javítása lép elő
Kérdés: Befektetés szempontjából mit tart a három legfontosabb területnek
az elkövetkező 12 hónapot tekintve?*
Világszerte
Magyarországon
Működési
hatékonyság
javítása
48%
Új technológiák
bevezetése
37%
Ügyfeleknek
nyújtott
szolgáltatások
színvonalának
növelése
34%
K+F és innováció
31%
Gyártókapacitás
kiépítése
31%
Ügyfélkör növelése
51%
Működési
hatékonyság
javítása
49%
Ügyfeleknek
nyújtott
szolgáltatások
színvonalának
növelése
38%
Új stratégiai
szövetség vagy
vegyesvállalat
létrehozása
33%
K+F és innováció
32%
* Azok körében, akik terveznek jelentős beruházást a következő 12 hónapban (52%).
18
2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
Együtt legyőzni az akadályokat
19
„Egy ilyen időszakban, mint a mostani, a korábbinál is sokkal
nagyobb jelentősége van annak, hogy előre lássuk, mi várható
a világban. Korábban volt néhány kisebb vagy nagyobb mértékű
gazdasági növekedés, és minden ment előre. Ehhez képest most
nagyon váratlanul lehetnek visszaesések, és mérsékelt növekedés.
Ilyenkor különösen fontos, hogy a cég infrastruktúráján túl
a menedzsmentje és működése is rugalmas legyen.”
6. Milyen az ideális vezető 2013-ban?
Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója
„A legnagyobb fejlődési lehetőséget – a nemzetközi vállalatoknál
használatos rövidítések mintájára – a 3K-ban látom, azaz
kommunikáció, kooperáció és konszenzus. A kommunikáció
nemcsak országunk imázsának ápolását jelenti, hanem ide
tartozik az a párbeszéd, amely a kormányzat, a politikai erők,
a gazdasági, a tudományos és kulturális élet képviselői között
jön létre. Fontos a kooperáció országon belül a társadalom
minden egyes szegmense között, nemzetközi téren pedig a régió,
Európa és a világ progresszív erőivel.”
Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója
Vezetői kihívások
Amennyiben az első számú vezetők személyét, viselkedését vizsgáljuk, a felmérés tanulságai szerint a magyarországi
vezérigazgatók úgy tűnik, hajlamosak a
sűrűsödő piaci válságjelenségek elől vis�szahúzódni, és legalább saját várukban
rendet tenni, rendet tartani. Mindez valahol érthető, hiszen abban a környezetben
érzi magát mindenki biztonságban, amelyet a legjobban ismer, ahol otthonosan
mozog. Világosan kell azonban látnunk,
hogy ez a bezárkózás 2013-ban már nem
lesz jó stratégia: ki kell mozdulni a csalóka biztonságot adó sáncok mögül.
A hazai vezetők esetében napjainkban
jellemző egyfajta központosítási törekvés:
az „egyedül döntök, de minden felelősséget vállalok érte” attitűd. Kevésbé elterjedt a közös, megosztott döntéshozatal,
a felelősségi körök delegálása, diverzifikációja. Kétharmaduk gondolja azt, hogy
jobb, ha a kockázatkezelésért vállalt
felelősség központosítottan működik,
míg egynegyedük inkább a nem központosított kockázatkezelés mellett tette le
a voksát. A legtöbb cégvezető inkább azt
szorgalmazza, hogy a stratégiai döntések
felsőbb szinten kerüljenek meghozatalra,
és kisebbségben vannak azok (21%), akik
szerint jobban működik egy cég attól,
ha minden munkatársat ösztönöznek a
stratégiai döntéshozatalban való részvételre. A globális felmérés válaszadói ezzel
szemben úgy próbálják agilisabbá és a
változásokra sokkal fogékonyabbá tenni
szervezetüket, hogy egyre több szervezeti
szinten vonnak be a vállalati döntéshozatalba.
Ez pedig átvezet bennünket napjaink
egyik legfontosabbnak vélt problémájához: az általános bizalomhiány a vezérigazgatók számára az egyik legfontosabb
jelenség. A világszerte érzékelhető, elmélyülő és sokszor kölcsönös bizalmatlanság számos találkozási ponton mérgezi az
stakeholderek kapcsolatát. Megrendülni
látszik a bizalom a kormányzatok és a
cégek között; a fogyasztók, ügyfelek, a civilszervezetek is kevésbé hisznek a cégek
tisztességében, őszinte hozzáállásában.
Bizalmi válság van a beszállítói lánccal
és a versenytársakkal szemben is. Óriási
kihívás és nem kis részben a cégvezetők
személyes felelőssége, hogy az elvesztett
bizalmat lépésről lépésre visszaépítsék.
Beszédes adat, hogy a globális felmérésben a vezérigazgatók 37 százaléka tart
attól, hogy az elveszett bizalom veszélyezteti a cég növekedési esélyeit.
Párbeszédre nyitottabb vezetőkre van
szükség – ami az egyik oldalról a korábban már kiemelt stakeholderekkel (ezen
belül is főként a kormányzattal és
a fogyasztókkal), a másik oldalról pedig
a hasonló cipőben járó cégvezetőkkel
való szorosabb kapcsolattartást jelenti.
A verseny mellett számos esetben van
helye a kooperációnak, taktikai együttműködéseknek; így a vezérigazgatók
nem magányos harcosokként, hanem
összefogva, szövetségben vehetik fel
a kapcsolatot a regulátorokkal. Ehhez
a fajta nyitottsághoz persze elszántság és
bátorság szükséges, mint ahogy annak
felismeréséhez is, hogy az akadályok legyőzéséhez új piaci stratégiákat kell meglépni, a korábbinál pedig jóval gyorsabbá,
esetenként merészebbé válni.
A hazai felmérésben azt kértük a felsővezetőktől, nevezzenek meg történelmi
alakokat, sikeres vezetőket, akiket példaképnek tartanak.
Az elmúlt évtized mérlegében szerepel
nukleáris balesetet okozó földrengés és
szökőár, évtizedes, bebetonozottnak hitt
rezsimeket elsöprő forradalom, villámháború, terrortámadás, váratlan gazdasági
csődök, euróválság és még sorolhatnánk.
Ebben a szituációban nyilvánvaló, hogy
csak a gyors változásra képes, flexibilis
vállalatok tudnak megfelelően helytállni,
időben reagálni az új helyzetekre. Azok
a vezetők lehetnek tehát sikeresek, akik
képesek stratégiájuk módosítására, rugalmas szervezeti működés kialakítására,
és hajlandóak néha váratlan lépések megtételére is1. „Az egyes projektek a hangok,
nekem felsővezetőként az a feladatom,
hogy a stratégia tudatában összehangoljam őket és végül zene legyen belőle” –
vázolja felsővezetői ars poeticáját
a Csajtai Kornél, a Cognizant Technology
Solutions Hungary Kft. igazgatója.
A vezetői attitűdváltás része az is, hogy
első számú vezetőként nyitott legyen
a konzultációra, keresse az egyeztetés,
a szövetségkötés, a kooperáció lehetőségét, ne csak cégen belül, hanem azon kívül is. Az ügyfélfókusz és a stakeholderek
igényeinek felmérése, tiszteletben tartása
egyértelmű kulcs lehet a sikeres működéshez.
Ha kérdése lenne felmérésünkkel
kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal!
Bálint Viktor
Marketing és kommunikációs vezető,
PwC Magyarország
Tel.: +36 1 461 9251
E-mail: [email protected]
1 http://www.iblf.org/latest-news/2011-2012/
March-29-2012-IBLF-Ashridge-report-launch.aspx
20
2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
Nem meglepő tehát, hogy a kérdésünkre
kapott válaszok alapján az ideális vezető
jellemrajzában legtöbbször pont azok
a tulajdonságok jelentek meg, amelyek
a fenti változtatások szükségességét támasztják alá. Hunyadi János, aki saját érdekein túllépve összefogást hozott létre,
Dobó István kreativitása és elszántsága,
Margaret Thatcher, aki mindig szembe
mert menni a status quo-val, Winston
Churchill, aki a lehetőségek és a pillanatnyi erőviszonyok között mindig megtalálta az adekvát válaszokat. Az innovatív
Napóleon és a terhek igazságos elosztásában jeleskedő Mátyás király, vagy épp
Szent István, aki hosszú távú, fenntartható vízióval rendelkezett, vállalva a legkomolyabb konfliktusokat is ezek elérése
érdekében. Innováció, kreativitás, vízió,
karizma és persze személyes példamutatás. Valahogy ilyennek képzelik az ideális
vezetőt a hazai vezérigazgatók.
7. Zárógondolatok
a magyarországi vezérigazgatóktól
„Az egyetemen nincs megfelelő gyakorlati
képzés. Fiatal mérnökökből nehéz jó
vezetőt nevelni, ez pedig a terjeszkedésnél
probléma lehet.”
Dr. Losó József, a Mirelite Mirsa Zrt.
igazgatóságának elnöke
„A tényleges komparatív előnyökre
támaszkodva, de a finanszírozást is mögé
állítva meggyőződésem, hogy a növekedés
biztosítható.”
„Szinte kizárólag belső nevelésű
vezetőkkel dolgozunk, mivel így
biztosítható a legjobb iparági- és
cégismeret.”
Lakatos Péter, a Videoton Holding Zrt.
vezérigazgatója
„Magyarország ideális környezetet biztosít
az autóipar számára. A rendelkezésre álló
szakképzett munkaerő vonzóvá teszi
az országot a befektetők számára, és
hozzájárul az AUDI HUNGARIA MOTOR
Kft. sikeréhez.”
Thomas Faustmann, az AUDI HUNGARIA
MOTOR Kft. vezérigazgatója
Brumbauer József, a BPW-Hungária Kft.
ügyvezető igazgatója
„Tanulságosnak tartom, ahogy az 1812-ben
Kutuzov, bár nem tudja Moszkva előtt megállítani Napóleont, végül mégiscsak győzedelmeskedik. A franciák ellenállás nélkül foglalták el Moszkvát, de a bevonulás nem sikerült
diadalmasan. A felgyújtott városból
Napóleon végül visszavonulásra kényszerül,
hazaindul a francia sereg. Az oroszok nem
bocsátkoztak nagy csatába, csak kisebb ös�szecsapásokban morzsolták fel az ellenfelet.
A világverő félmilliós francia seregből
alig 15 ezer katona látta viszont hazáját.
Nem az győzött, akire mindenki gondolt
és nem úgy győzött, ahogy győzni szoktak.
Nem látványosan, hanem apránként, bölcsen,
másképpen – hát ezt csodálom Kutuzovban.
És tudta, hogy van, amikor a visszavonulás
a legjobb. Borogyinóban ezt parancsolta:
»Moszkva elvesztésével még nem vész el
Oroszország. A haza oltalmára megparancsolom a visszavonulást«.”
Magyari Éva, a Cemelog Zrt. vezérigazgatója
22
2. Magyarországi Vezérigazgató Felmérés
„Nagymértékben nő azoknak a cégeknek
a száma, amelyek befektetnek
a munkavállalók egészségébe
(egészségügyi juttatásaiba), és ezzel
a munkaerőpiacon meg kívánják
magukat különböztetni.”
Grossmann Péter, a Medicover
Magyarország Zrt. vezérigazgatója
„Ma már senkinek nem lehet egy életen át garantált munkahelye,
de a megszerzett tudás és tapasztalat mindenki számára biztosít
foglalkoztatottságot egy egész életen át. Napjaink gazdaságára
kemény, olykor durva piaci verseny a jellemző, valamint a
mindennapi küzdelem a talpon maradásért. Rohanunk a befektetők
után, rohanunk a vevők után, megküzdünk a hatóságokkal,
a bürokráciával. Ebben a felgyorsult világban sem szabad
megfeledkeznünk környezetünkről, azokról, akik és amelyek
hosszú távon talán a legfontosabbak: embertársaink, településeink,
városaink, gyerekeink, az elesettek és a rászorulók.”
Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója
A felmérés módszertanáról
A PwC Magyarországi Vezérigazgató
Felmérését idén második alkalommal
készítettük el. Alapját a PwC Globális Vezérigazgató Felmérés adja, melynek keretében a globális vállalatok vezetői mellett
– telefonos interjúk formájában – immár
16 éve magyar cégvezetőket is megkérdeznek a jelen kihívásairól és a jövőbeni
kilátásokról. Kutatásunkat azzal a céllal
készítettük el, hogy a globális felméréssel
párhuzamosan a magyar felsővezetők
véleményéről, piaccal kapcsolatos megítéléséről, várakozásairól és növekedési
lehetőségeiről is átfogóbb képet adjunk.
A magyarországi felmérés készítése során a személyes adatfelvétel módszerét
alkalmaztuk, melynek keretében a PwC
szakemberei 2012 októbere és decembere
között 171 hazai vállalat felsővezetőjével
készítettek interjút. Az interjúk folyamán
a kvantitatív adatokat kérdőívek kitöltésével vettük fel. A felmérés készítése
során a PwC iparági csoportjai szerint
meghatározott, több mint 100 magyarországi céget kérdeztünk meg a következő
ágazatokban: autóipar, gyógyszeripar,
energetika, turizmus, kiskereskedelmi
és fogyasztóipar, pénzügyi szolgáltatók,
telekommunikáció és médiaipar, illetve
ipari termelés. A felmérés során külön
elemzési szempontot képeztek a magántulajdonú, nem állami tulajdonban
lévő, nem tőzsdén jegyzett vállalkozások,
ahol a tulajdonosok vagy azok közvetlen
bizalmi megbízottjai napi szinten részt
vesznek a cég vezetésében.
A vizsgált vállalatok kétötödének (43%)
tevékenysége kizárólag Magyarországra
koncentrálódik, közel fele (48%) a magyar és külföldi piacokon egyaránt tevékenykedik, míg egytizedük (9%) kizárólag a külföldi piacokon működik.
A vizsgált vállalatok között közel egyenlő
arányban oszlottak meg a legfeljebb 9,99
milliárd Ft, a 10 és 49,99 milliárd Ft közötti, illetve 50 milliárd Ft feletti bevételt
termelő cégek.
A felmérés fő témakörei a következők
voltak: vállalati stratégia (főbb stratégiai célkitűzések, az ezeket befolyásoló
világpiaci és globális tényezők); üzleti
környezet (növekedési lehetőségek,
kockázatok); szabályozási környezet (a
kormány munkájának megítélése és az
egyes intézkedések hatása a cégek eredményességére), illetve munkaerőpiac
(humán erőforrással kapcsolatos igények
és várakozások, munkaerő-befektetések),
valamint a vezérigazgatói szerepfelfogás
változásai. A tanulmányban a vezérigazgatókkal készült interjúkból is ízelítőt
adunk, idézetek formájában. Az elemzés
elkészítése során a PwC szakértőinek véleményét és javaslatait, valamint a PwC
Globális Vezérigazgató Felméréséből
készült tanulmányban levont következtetéseket is felhasználtuk.
Megjegyzés: A grafikonokon található
számadatok összege nem minden esetben
teszi ki a 100 százalékot, mivel a százalékos adatokat kerekítettük, illetve az
„Egyet is ért meg nem is” és a „Nem tudja”
válaszokat nem vettük figyelembe a kalkuláció során.
www.pwc.com/hu/ceosurvey
© 2013 PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-re utal,
egyes esetekben pedig a PwC hálózatra vonatkozik. Minden tagvállalat önálló jogi személy. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.