IFRS a mindennapokban

IFRS a mindennapokban
Rovatunkban a PwC Magyarország IFRS-szakértői minden hónapban egy gyakorlati példán
keresztül mutatják be az IFRS és a magyar számviteli rendszer közötti eltéréseket. E havi
számunkban az immateriális javak kezdeti megjelenítésének témaköréből merítettünk.
Immateriális javak kezdeti megjelenítése
Az alábbi három vállalkozással a következő események történtek a 2013-as év során.
1. „A” társaság alapításához közvetlenül kapcsolódóan 5 millió forint (beruházásnak nem minősülő) kiadás merült fel (beleértve a
minőségbiztosítási rendszer bevezetésének költségeit is).
2. „B” társaság, amely eddig csak termelő tevékenységet végzett, az év során egy kereskedelmi telephelyet nyitott, amelytől így a
tevékenység jelentős bővülését várja. A bővítéssel kapcsolatosan közvetlenül felmerült, adott eszközökhöz nem rendelhető (beruházásnak, felújításnak nem minősülő) költségek 6 millió forintot tesznek ki.
Mind az 1. , mind a 2. eseménynél feltételezzük, hogy a vezetés a magyar számviteli beszámolóban a lehető legtöbbet aktiválni szeretné ezekből a kiadásokból, mivel úgy véli, hogy ezek a tevékenység során a bevételekből megtérülnek.
3. „C” társaság egy összetett ügyviteli szoftvert vásárolt, melyhez kapcsolódóan a dolgozók betanítási költsége 1 millió forint volt,
mely a program használatbavétele előtt merült fel.
A társaságok vezetése tudni szeretné, hogy miként hatnak az események a számviteli beszámolóra.
Esemény
1., 2.
3.
Hatás a magyar számvitel szerinti éves beszámolóra
Hatás az IFRS pénzügyi kimutatásokra
(IAS 38 – Immateriális javak című sztenderd alapján)
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) 25. § (2)-(3) bekezdése
értelmében lehetőség van az alapítás-átszervezés
aktivált értékeként kimutatni az ott leírt feltételeknek megfelelő, a tevékenység indításával, jelentős
bővítésével kapcsolatosan felmerült tételeket.
Feltételezzük, hogy a tranzakció megfelel a Sztv.ben leírtaknak, így „A” és „B” társaság aktiválhatja
az ilyen jogcímen felmerült 5 millió, illetve 6 millió
forintot.1
Az IAS 38.69 értelmében��������������������������
������������������������������������
a tevékenység beindításával kapcsolatos, külön eszközhöz nem köthető tételek nem aktiválhatóak, hanem a felmerüléskor kell
elszámolni őket költségként az eredmény terhére.
Az Sztv. 47. § (4) bekezdés d. pontja értelmében
az eszközök bekerülési értékének részét képezik a
betanítás költségei, így a példabeli 1 millió forint
aktiválásra kerül a kapcsolódó eszköz értékében.
Az IAS 38 példaként felsorol olyan tételeket, melyek
nem aktiválhatóak az immateriális javak értékében (IAS 38.69). Ilyenek a betanítási költségek, így
ezeket felmerülésük időpontjában az eredmény
terhére kell elszámolni. (Megjegyzés: ezek a tételek
az „eszközök” Keretelvekben leírt definícióját sem
teljesítik.)
Az IAS 38.69 értelmében a társaság teljes vagy
részleges átszervezésével kapcsolatos tételek nem
aktiválhatóak, azokat költségként kell elszámolni.
1 Itt jegyezzük meg, hogy a tételhez a számviteli törvény 38. § (3) bekezdés c. pontja alapján lekötött tartalékképzési kötelezettség is kapcsolódik, illetve a számviteli törvény 52. §
(4) bekezdése szerint a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet értékcsökkenésként elszámolni a magyar számviteli beszámolóban.
Balogh Roland
okleveles könyvvizsgáló, a PwC Magyarország IFRS-tanácsadó csapatának tagja
www.szak-ma.hu281